Sikerinterjú Fuisz Marióval
Egy jó fotó kapcsolatot teremt. Hat ránk, befolyásolja az érzelmeinket, sőt, a jól eltalált vizuális tartalom könnyebben ösztönöz cselekvésre. Nem véletlen, hogy a marketing eszköztárában kiemelt szerepe van a jó képeknek, legyen szó üzleti portréfotózásról, étel- vagy italfotózásról, vagy épp lakásbelsők megmutatásáról. Hogy miért lesz jó eszköz a jó fotó a marketing kezében, és hogyan érdemes a fotózást megközelíteni, arról Fuisz Mario fotós mesélt a Sikerfejlesztésnek.
Ha valaki Kiss Mátét nézi a Sikerfejlesztésen, akkor a Te munkáddal találkozik. Rengeteg portréképet készítettél már, mi a legfontosabb szerinted, amit – ha jó fotót akarunk magunkról – tudni érdemes?
Mindenképpen érdemes felkészülten érkezni a fotózásra. A hölgyeknél ajánlott egy jó fodrász és profi sminkes munkáját igénybe venni a fotózás előtt. Természetesen a ruhaválasztás is fontos, akár több szettel is lehet készülni. Ám mindenek előtt a kommunikációval érdemes kezdeni, és mindent át kell beszélni, hogy a fotóst és a modellt se érje meglepetés a fotózás előre lebeszélt időpontjában. Nem hátrány egy személyes találkozó és beszélgetés a fotózást megelőzően. Én személy szerint nagyon gyorsan tudok személyes kapcsolatot építeni, de ezzel nem mindenki van így, nagyon nem. Ezért jó, ha előtte tudok az alanyokkal találkozni, ugyanis nagyon fontos, hogy aki eljön hozzám, meg tudjon nyílni, és a kamera előtt is önmagát tudja adni. Sokkal természetesebb fotókat lehet készíteni, ha az, akit fotózunk, ráhangolódott az egészre. A fotózás melletti legfontosabb dolgom, hogy ezt a magam eszközeivel elősegítsem. Tudni kell, hogy a közös munka alatt, amikor beállítom egy adott pózba a modellt, bele kell másznom a személyes terébe, sok esetben hozzá kell érnem. Ha már az előzőekben megnyílt, sokkal jobban viseli, mintha egy vadidegen lennék. Ezért nem győzöm hangsúlyozni, hogy a fotózás a kapcsolatról, személyes kapcsolatról szól. Fotózás közben rendre megmutatom a fényképezőgép kijelzőjén az elkészült képeket, ami nagy önbizalmat ad a modellnek, hogy jó felé haladunk, így nagyobb kedvvel tudjuk folytatni a munkát. Természetesen, ha van valami igénye, hogy ezt vagy azt a pózt mindenképp csináljuk meg, mindig megvalósítom, még akkor is, ha tudom, hogy az zsákutca. Az elkészült kép tudja csak meggyőzni, hogy az tényleg nem volt jó ötlet.
Üzleti célú portréknál nekem sokszor sablonosnak vagy épp mesterkéltnek tűnik egy-egy fotó. Van helye szerinted, és ha igen hogyan az egyedibb megoldásoknak, vagy mondjuk inkább úgy, a személyes reklámfotónak?
Abszolút helye van a személyes reklámfotónak a mai világban, ahol egyre több minden személytelen, vagy mondjam úgy, ipari. Sokszor találkozhatunk sablonfotókkal cégek vagy szakemberek honlapjain, amik ugyan jó képek, csak nem az ő valóságukat mutatják meg, és így nem is hozzák közelebb hozzájuk a látogatóikat, vásárlóikat. A saját fotóval az arcomat adom a vállalkozásnak, ha úgy tetszik: személyessé, hitelessé teszem. Egy személlyel tudok kapcsolatot kialakítani, míg egy „Kft.-vel” nem. Egy ember tud bizalmat árasztani, közvetíteni, de egy „részvénytársaság” nem. Annak azért örülök, hogy egyre többször találkozok cégek weboldalán is a vezető fotójával (vagy az összes ott dolgozó ember fotójával), sokszor a fotó alatt: név, titulus, e-mail cím, mobilszám. Ez bizalommal tölt el, és ha ismeretlenül felhívom, tudok arcot párosítani a névhez, amivel máris közelebb került hozzám a személyen keresztül a cég. Ahol nincs személy, úgy érzem, hogy rejteget valamit az adott vállalkozó és át akar verni… Ésszel persze tudom, hogy ez jó eséllyel nincs így, de ez ösztönös reakció, és bizony a jó marketing az ösztönök szintjén (is) hat. Annyit mindehhez hozzátennék még, hogy az üzleti célú fotózásban a hitelesség alátámasztása a kulcs. Ha ez hagyományos üzleti megjelenést kíván, akkor nincs helye a kísérletezésnek, ám ha a márka megengedi, sőt kívánja, sokkal egyedibb portréképek is indokoltak, akár olyanok, ahol különleges környezetben, kontextusban, játékosabban fotózható a modell.
Ha embert akarunk ábrázolni, mennyire fontos az érzelmek, az arckifejezések megmutatása, a környezet, a kontextus? Hiszen mondjuk, más célja van önmagunkat egy honlapon megmutatni, vagy a közösségi médiában valamit illusztrálni saját képeinkkel.
Ez mindig attól függ, mi a célja a fotózásnak. Ám alapesetben mindig azt ajánlom, hogy ha már fotózásra adja valaki a fejét, érdemes többféle képet készíteni, akár több helyszínen. Például stúdióban, többféle háttérrel, szabadban természetes fénynél, munkahelyen, az adott munkaenteriőrben, ahol a környezet is szerepet játszik a képen. Igazából minél többféle képet tudunk készíteni, annál nagyobb választék lesz a tarsolyunkban a különböző felhasználási módokra, honlapra, közösségi médiás megjelenésekhez, vagy bármilyen más felületre. A digitális technika megengedi, hogy anyagköltség nélkül rengeteg képet készítsünk, többféle arckifejezéssel, pózzal. Kísérletezhetünk szabadon, kötöttségek nélkül. Elég a fotózás végén válogatni, ráérünk megtalálni a tökéletes képeket, amiket használni fogunk.
Sok témát fotóztál, az utóbbi időben viszont magával ragadott az ételfotózás. Mit érhetünk el a minőségibb ételfotókkal?
Szerintem az ételfotók célja a nézőben semmi más, mint a nyálelválasztás elindítása... Ha egy étterem szeretné növelni vendégei számát, érdemes hirdetnie, például a közösségi médiában. Az adott étel ízét nem igazán lehet megjeleníteni, ám egy jó ételfotó, ami evésre ösztönöz és becsábítja a vendéget, már félig nyert ügy. Természetesen a másik felét – hogy finom az étel és jó a kiszolgálás – ezután kell az étteremnek hozzátenni. És abból lesz az elégedett vevő, és mint tudjuk: AZ ELÉGEDETT VEVŐ A LEGJOBB REKLÁM!
Fotó: Orbánné Varga Krisztina Judit
Milyen kajákat nehezebb fotózni, mi számít az ételfotózáskor?
A leveseket a legnehezebb jól megfotózni, mert általában a lé alatt, a láthatatlanban van a tartalom. Ilyenkor a tálalás, a díszítés, a háttér és a környezet számít nagyon. Úgy is mondhatnám, hogy a felület sokat számít, ha az egyenetlen, jobban megvilágítható, máris működnek a kiemelések.
Hogyan zajlik egy ételfotózás? Mennyire fontos az összhang a konyhával, a szakáccsal?
Itt is a kommunikáció az első! Szeretem tudni előre, hogy mennyit és milyen ételeket fotózok, milyen a helyszín, milyen tányérok és evőeszközök vannak, kell-e italokat is fotózni. Az összhang és az időzítés is fontos, mivel frissen fotózom az ételeket. Lényeges, hogy ne álljon hosszú ideig az étel, mire rákerül a sor. De nemcsak logisztikailag fontos az együttműködés. Szeretek a szakácsokkal is egyeztetni fotózás előtt, mert a tálalás, a díszítés nagyon befolyásolja, hogy milyen fotókat tudok készíteni, és ha ők egy kicsit fotós szemmel is láthatják az ételeiket, akkor a végeredmény is jobb lesz.
Mi múlik a szakácson és mi a fotóson?
Egyszerűbben szólva, a szakácson a tálalás, a fotóson meg az, hogy megtalálja a legjobb szöget, beállítást a fotózásra, de ahogy említettem, nélkülözhetetlen az együttműködés köztük, így az is, hogy egy kicsit beszéljék egymás nyelvét. A fotós a konyháét, a szakács a fotósét. Én sokféle szögből, többféle optikával készítek nagyon sok képet egy ételről és utólag válogatok. Egy ételre körülbelül 15 percet szoktam fordítani átlagban. Sokszor többféle mélységélességgel is meglövök 1-1 beállítást, és utólag döntöm el, kidolgozás során, hogy melyik lesz a nyerő. Persze akár mindegyiket lehet használni más-más célra.
Ételeket vagy italokat könnyebb fotózni?
Mindenképpen az ételeket! Az italok általában üvegben vannak. Az üveg meg ugye tükröződik, amit nem lehet megszüntetni. Így viszont ügyelni kell rá, hogy szép legyen a tükröződés. Ha stúdiófényekkel kell dolgoznom, akkor stripboxot használok, ami szép csík formájú fényt ad, így ez fog tükröződni az üvegen, ami nagyon szép végeredményt ad. Ezzel egyidőben sokkal körülményesebb a beállítás is, sok időt vesz el. Egy ételt általában természetes fénnyel fotózok, ami kisebb eszközigénnyel jár, és nem kell annyit szöszölni a beállítással.
A legtöbb étvágygerjesztő ételfotóval a közösségi médiában találkozhatunk. Mi a tapasztalatod, mennyire jelenthet előnyt, ha nem egy okostelefonos gyorsfotót pakol ki egy vendéglátóhely a Facebook oldalára, hanem áldoz erre, és profi fotókkal nyomul?
Van helye a közösségi médiában az okostelefonos ételfotóknak, ám azt látom, mindenképpen előnyben lesz az a konkurenciával szemben, aki nem saját maga fotózza az ételeit telefonnal, fotós tudás nélkül, hanem profi fotóst alkalmaz Egy jól beállított, jó szögből fotózott, étvágygerjesztő, nyálcsorgatós fotó egy szempillantás alatt eladja az ételt, és a nézőből könnyebben lesz fogyasztó vendég. Természetesen a profi fotóknak akkor van értelme, ha használja is a megrendelő, vagyis a kép – akár hirdetésekhez felhasználva – szélesebb közönséghez jut el, vagy éppen az étlapon köszön vissza, rendelésre csábítva a vendéget.
Ha jól tudom, a másik nagy kedvenc az enteriőrfotózás. Fotóid többfelé meg is jelentek, mesélnél erről bővebben?
Az enteriőrfotózásra több mint 15 éve kattantam rá, amikor egy lakberendező felkért a munkája fotózására. Akkor láttam meg, hogy mit jelent, ha egy lakberendező szolgálatait vesszük igénybe egy lakás vagy ház berendezéséhez. Aztán jött az első újság felkérés is. Azóta itt jelentek meg anyagaim: Veranda Magazin, Gerendaházak, Szép Házak, Otthon Magazin Házak különszáma. Több szállodának, étteremnek fotóztam már, de Airbnb lakásokat is fényképeztem. Egyre többen kérnek fel olyan ingatlanok fotózására, amit el szeretnének adni, mert sokkal könnyebb profi fotókkal az értékesítés. Ahogy az ételfotózás, úgy az enteriőrfotózás is felfutóban van, hiszen a minőségi képi tartalmakra megnőtt az igény.
Ha esszenciálisan meg kellene fogalmaznod, miért kell egy jó fotó, mit mondanál a vállalkozóknak?
Szinte mindegy, hogy üzleti portréfotóról, ételfotóról, enteriőrfotózásról vagy épp termékek fényképezéséről beszélünk, ilyen szempontból a lényeg ugyanaz: a jó fotó egy új kapcsolat, és egy új kapcsolat egy új vásárló lehet, akiből elégedett, visszatérő vevő válhat. Vagyis egy jó fotó mindig kiváló eszköz a vásárlói elköteleződésben. És, mint mondtam, az elégedett vásárló a legjobb reklám.
Főkép: Szőcs Ákos
FUISZ MARIO Sikermottó: „Mindig a kapcsolat után jön a kép, ami aztán kapcsolatot teremt.” Még az 1990-es évek legvégén kezdett el fotózni. Először hobbi szinten, még filmes géppel. Falta a fotós könyveket és szaklapokat. 2004-ben egy szegedi fotós tanfolyam változtatta meg az életét, ahol fotóművészek oktatták. Fekete-fehér filmre fotóztak és sötétkamrában nagyították a képeket. Nagy hatással volt rá ebben az iskolában Illés Barna és Gulyás Miklós. Első fizetős munkája egy esküvőfotózás volt, majd mindent is fotózott: rendezvényt, családokat, egyéni portrékat, tablóképeket, borokat, ételeket, enteriőrt, tárgyakat. Sokat tanult még Németh Györgytől, aki később a szegedi Árkádban tartott kiállítását nyitotta meg. Abban, hogy most elsősorban vállalkozásoknak fotóz, benne van 15 éves média értékesítői munkatapasztalata is. Ezért érti jobban azt a célt, ami miatt felkérik a fotózásra. Mostanában főként enteriőrt fotóz lakberendezési újságoknak, lakberendezőknek, szállodáknak, éttermeknek, és ezek mellett nagy számban vállal gasztro fotózást, de szívesen tér vissza az üzleti portrékhoz is. Amíg el nem készül új honlapja, itt tudhatsz meg többet Fuisz Marióról: |
2022.02.08.
Megismernél? Küldj üzenetet!
„El is határoztam most, hogy csak azt csinálom ezentúl, amiből hasznom lehet, amihez kedvem van, és ami jobbá, élvezetesebbé teszi majd az életet.”
Szoboszlay György főhadnagy a szovjet hadifogságban