Sikerjátszótér

Sikerinterjú Kelemen Józseffel

Számomra a jó fotós az, aki kísérletezik. Aki nyughatatlan, mert mindig keresi a legjobbat. Kelemen József a Sikerinterjú sorozat fotósa, aki maga is sikeres fotós: legizgalmasabb képei sokszor köszönnek vissza a Szegedi Nemzeti Színház plakátjairól. Azért fordultam hozzá, mert kellett egy kép. Sőt, nem is egy…

Szoktad mondani, kell egy kép. Fényképészhez akkor megyünk, amikor tényleg nincs más választásunk, és kell egy kép. Mennyi mindenre „kell” egy kép?

Régebben sok családban természetes volt, hogy időről időre elmegyünk a fényképészhez, és készíttetünk magunkról, a családunkról portréképeket. Ma ez már közel sincs így, általában ha nagyon szorít a cipő, akkor vesszük rá magunkat, gyakran az utolsó pillanatban, hogy készíttessünk egy jó képet. Ezért mondom, hogy kell egy kép, és nem szeretnénk egy képet. Mindennek oka részben a felgyorsult életünk, részben pedig az, hogy mindenkinek a kezében – az okostelefon jóvoltából – ott van egy fényképezőgép. Így azt hihetjük, hogy ha kell, mindig van egy jó képünk, például ha randizáshoz, üzleti célra, családi emléknek akarunk egy fotót, csak aztán gyorsan kiderül, hogy ha jobban számít, akkor valahogy igazán jó képünk mégsincs. Ezért is megyünk ma leginkább akkor fotóshoz, ha tényleg kell egy kép.

Ha üzletemberként akarjuk magunkat megmutatni, akkor is kell egy kép. De milyen a jó üzleti portré? Csak sablonosan lehet gondolkodni?

Ugyan a kreatív megoldásokat én is szeretem előnyben részesíteni, ám tudni kell, hogy az üzleti céllal készülő portréképek esetében szigorúbbak a korlátok. Ha úgy nézzük, hogy üzleti érdekből akarjuk magunkat megmutatni, akkor mindig a hitelesség lesz a legfontosabb. Hiszen, akinek készül az ilyen fotó, az nemcsak megismerni akarja az alanyt, hanem bízni is szeretne benne. Ezért van, hogy az agyonretusált, a valóságtól távolabbi eredményt produkáló képek nemigen alkalmasak üzleti célra, és a művészibb ábrázolás is csak akkor jó, ha az üzleti célokhoz, az iparághoz jól illik az ilyen önkifejezés. Persze sok függ attól is, hol jelenik meg a portréfotó. Például egy honlapon, ha több aloldalon is kell arcképeket mutatnunk, a „hivatalosabb” portrék mellett már elférhetnek játékosabb, kompozíciót megragadó képek, mint amikor valakit munkakörnyezetében vagy valamilyen kreatív kiegészítő tárggyal ábrázolunk, ami a munkájáról hitelesen mesélhet. Bárhogyan legyen is, a fotósnak egy jó üzleti portrénál a vonzani képes hitelesség megragadását kell elősegítenie a fények, az egyedi beállítások alkalmazásával.

Ha már hitelesség. Ha portréképet akarunk magunkról, óhatatlanul valami tökéleteset szeretnénk. Új frizura, kedvenc ruha, és erős igény arra, hogy retusálj eleget. Mit gondolsz erről?

Soha nem lehetünk tökéletesek! Senki sem az! Így ha a fotóstól azt várjuk, hogy majd valami tökéleteset alkot rólunk, biztosan csalódás lesz. Nem ez ugyanis a fotós dolga, hanem az, hogy a legjobb, legelőnyösebb, de hiteles arcát mutassa meg valakinek. És ebben például benne van, hogy nem baj, ha látszanak a ráncok. A túlretusálás – amellett, hogy annak is megvan a plusz óradíja – a hitelességet csorbítja, azt üzeni, hogy a fotó alanya valamit el akar rejteni. Az üzleti életben ez pedig nem szerencsés üzenet. Ha ráncmentes babaarcot akarunk, még akkor is, ha ennek már mondjuk 40-en túl semmi köze a valósághoz, akkor azzal többet ártunk, mint használunk. Mert itt is igaz, a portrékép fő közönsége nem mi magunk vagyunk, hanem mások, és ők azért kevésbé szigorúak velünk, mint gyakran mi vagyunk magunkkal. Azért a rend kedvéért megjegyzem: én is mindig utógondozom a képeim, alkalmazom a kis apró trükköket, de az eredmény sosem megy a hitelesség rovására.

Reklámfotósként tárgyakat is fotózol. Mi a különbség a reklámfotó és egy mondjuk egy webshopos, sima termékfotó között?

Más a cél. Úgy is mondhatnám, a reklámfotó koncepcionális, egy webshopban értékesített termék fotója nem az. Az előbbinél fontos a kontextus, adott esetben a vágykeltés, az imidzsnek megfelelő ábrázolás, a körítés, míg a neten rendelhető termékek esetében a vásárló magára a termékre kíváncsi, letisztultan, pontosan. Fotós szemmel sokszor az egyszerűbb a bonyolultabb, vagyis egy gyakran önmagában unalmas tárgyat megfelelően ábrázolni, hogy segítse a „megrendelem” gomb megnyomását. A reklámfotóknál máshogy fontos a kreativitás, ám ott már a marketing álmodja meg legtöbbször a képi koncepciót is.

Fotó: Kelemen József

Hol van a helye a marketingben egy jó termékfotónak?

Gyakorlatilag mindenhol! Webáruházban, katalógusban, kirakatban, üzlethelyiségben, boltban, közösségi médiában, ahol csak reklámozni tudja és akarja termékét, szolgáltatását egy cég. Ha nem elég jó a termékfotó, nem elég vonzó a kép, akkor elmaradnak a vásárlások. Persze nem kell túlgondolni sem egy termékfotó szerepét, inkább úgy mondanám, van egy minimum szint, amiből nem szabad engedni, és erre bizony költeni kell.

Ha üzleti célú a fotózás, gyakran kicsiben gondolkodunk, és szó szerint: weboldalra, hirdetéshez vagy a közösségi médiának fotózunk. Egy üzlethelyiség, iroda berendezésében mi a szerepe egy kiakasztott nagy fotónak?

Nem minden vállalkozásnak van olyan jó helyszíne, falfelülete, ahol érdemes megjeleníteni egy márkaarculatba is illeszkedő óriásfotót, ám, ha él ilyen eszközzel a vevőcsábításban, az biztosan erős hatást kelt az üzletébe betérőkben. Még nem elterjedt megoldás ez, miközben a vizualitáson keresztül adható át a legtöbb érzelem, így a marketingben hasznos szerep jut az ilyen egyedi, kreatív megoldásoknak. De ezt már korábban felfedezték Andy Warhol-ék, hogy egy megszokott, hétköznapi tárgy óriásra nagyítása mekkora hatást gyakorol a szemlélőre. Nagyot, na…

Egy üzleti fotós nem egyedül dolgozik, hanem csapatban. Kiknek a keze alá tud jól dolgozni egy fotós, és mire van szüksége a csapattól, a megrendelőtől, hogy jó munkát végezhessen?

Leginkább marketingesekkel, grafikusokkal, esetleg webfejlesztőkkel dolgozik ilyen esetben a fotós. Ahhoz, hogy jó munkát végezhessünk, világos koncepcióra van szükség. Az mindig hasznos, ha ennek kidolgozásába előzetesen a fotóst is bevonják, bár ez nem feltétel. Ha tudom, mit fotózok, milyen céllal, milyen márkamegjelenést és milyen felületeken szolgál majd a jó fotó, akkor nagy baj már nem lehet.

Igen finom tárgy az étel. Szinte külön szakma az ételfotózás. Miért fontos, hogy egy vendéglő jó képeket mutasson az ételeiről?

Nemcsak a szakértelem és a gyakorlottság miatt nevezhetjük külön szakmának az ételfotózást, hanem profibb szintről beszélve a cseppet sem olcsó felszerelés miatt is, ami szükséges hozzá. Ha a termékfotókra azt mondtam, kell egy minimum minőség, ez az ételeknél hatványozottan igaz. A fejemet fogom, amikor akár a Facebook-on, akár az utcán „szembe jön” velem egy silány ételfotó. Mert ordítja magáról, kerüljem el ezt a helyet. Ellenben a gusztusosan láttatott ételek, a színek, textúrák még a jóllakott embert is éhessé tehetik, vagyis nagyon zsigeri módon vásárlásra ösztönöznek.

Mitől lesz közelebb egy jó fogás a vendég gyomrához, szívéhez?

Vendégek gyakori kérdése a pincérekhez az étteremben: elnézést, meg tudná mondani, hogy ez micsoda? Mert a hozzávalók felsorolása egy étlapon még nem segít hozzá bennünket, hogy elképzeljük az ételt, amit enni szeretnénk. A fotók ebben sokat segítenek. Ha nem csak a Facebook-on, egy vendéglő honlapján, hanem az étlapon is szerepelnek a csábító képek. Itt szinte azonnal megmutatkozik a hatás, csorgathatjuk a nyálunkat a szép és kívánatos ételek láttán. És ezzel el is mondtam, mi az ételfotós dolga: még unalmas, egyszerű ételeknél is a tálalás igazításával, a környezet elrendezésével széppé és kívánatossá tenni azokat a fogásokat, amik bevételt hoznak a megrendelőnek.

Három terület üzleti fotózásáról beszéltünk, de arról még nem, milyen a „rossz” fotó? Miért nehezíthetjük meg a saját dolgunkat, ha nem megfelelő fotókkal dolgozunk?

Egy rossz fotó alapvetően technikailag hibás: lehet életlen, sötét, vagy éppen túl világos, színtelen, vagy nagyon harsány, esetleg az a gond, hogy szinte felismerhetetlen a promótálni kívánt tárgy vagy személy. De tartalmilag is lehet probléma. Például fontos a cél, az, hogy a célnak megfelelő képet használjunk. Vegyünk egy portréfotózást a szegedi dóm előtt. Mondjuk, ha a portréalany alig látszik a dómhoz képest. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy most mit fotóztál, mit akar a kép megmutatni? A dómot vagy az alanyt? Nem mindegy. Hozzá kell tenni azt is, hogy sokszor, ami fotós szemmel rossz fotó, az a hétköznapi használatában nem az. Inkább úgy jellemezném a rossz fotót, hogy azt nevezhetjük annak, ami a környezetében, kontextusában nem tölti be jól a szerepét, a szemlélőben disszonanciát, zavart vált ki, vagyis amikor sérül a kép üzenete.

Főkép: Farkas Attila

2021.11.11.

Más is érdekel? Nézz szét!